Munkavizsga dátumok 2012

2012 július 8. (vasárnap) 9:00 - Zamárdi

2012 agusztus ??.           9:00 - Zamárdi

Munkavizsga követelmények

Vaddisznós munkavizsga követelménye

Követelmény:

keresési mód

orrhasználat

rámenősség

hang

Idő: maximum 10 perc.

Összpontszám: 100 pont.

I díj: 94-100 pont,

II. díj: 69-93 pont,

III. díj: 47-68 pont.

Az érvényes jogszabályok figyelembe vételével (30/1998 FM rendelet) 42/A paragrafus értelmében „ A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – kizárólag az adott fajtakörre meghatározott, és az alkalmazott vadászati módnak is megfelelő, vadászkutya munkavizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható.

Vércsapa munkavizsga és verseny követelményei

(nehezített és könnyített vércsapa)

a., Vezeték munka hideg, természetes vérnyomon:

A nyomnak legalább négy órásnak kell lennie. A rálövés helyét a kutyának fel kell ismerni, az ott található vért és csontokat a kutyának jeleznie kell. Nyomot ezután hosszú vezetékre eresztve pontosan követni kell, akár milyen zegzugosan haladna is az. Menet közben szintén mutatni kell a seb jeleket, ha a csapát más nyom keresztezi, az eredetit továbbra is tartani kell. Az ilyen keresztező nyomot mutathatja, de nagyobb távolságban nem követheti, a kutyának magától vissza kell állnia az eredeti csapára. Az egészséges vadat ne akarja kergetni, megfogni. A vérnyomot a beteg vagy dermedt vadig követni kell a kutyának. Esetleg csak egy meleg sebágyig, amit a bíró úgy ítél meg, hogy a sebzett a mi közelünkre ugrott el. Ez esetben a bíró hajszát rendelhet el vagy még a csapa tovább követését. Előfordulhat, hogy a sebzés olyan könnyű volt, hogy a vad kiheveri (például: könnyű húslövés), tehát a vad nem kerülhet terítékre, ilyenkor a bíró a csapázást beszüntetheti.

b., Hajsza:

Amennyiben a vezeték munka folyamán, a talált sebágyat a vezető hidegnek találja, úgy a nyomot addig kell követni, amíg egy újabb meleg sebágyhoz nem jut el. Ezt a vezető köteles jelenteni a bírónak, aki elrendelheti a hajszát, de elrendelheti a további vezeték munkát is, és csak a vad elugrásakor ad engedélyt a hajszára. A vezető ekkor a kutyáról levéve a nyakörvet, parancsot adva hajszára küldi. Szabadon engedett kutyának (vérebnek, terriernek,…), ilyenkor a nyomot továbbra is hangosan kell követni. A sebzettet utolérve addig kell űzni, amíg azt megállásra nem bírja. A hangadás minősége és mennyisége is elbírálás alá kerül. Azokat a kutyákat, amelyek sem a nyomon sem a vad meglátása után, nem adnak ki hangot, a versenyből kizárják. A versenyre direkt sebezni a vadat nem engedélyezett.

c., Állóra csaholás:

Ha a sebzett vad a kutya előtt megállt, úgy azt teli torokból csaholni kell, élénken támadva, kitartóan helyhez kell kötnie. A sebzettet semmi körülmény között sem szabad ott hagyni, míg a kegyelemlövést meg nem kapja. A kegyelemlövést a kutya vezetője végzi.

d., Dermedtre csaholás és dermedthez vezetés:

Csak az a kutya tekinthető dermedtre csaholónak, amelyik szabadon keresve megtalálta a már dermedt vadat, és a tőle még távol lévő vezetőjét hangos ugatással kitartva a vad mellett bevárja. A dermedthez vezető kutya az, amelyik szabadon keresve megtalálva a dermedt vadat, visszamegy vezetőjéhez, és ezt viselkedésével jelzi, azután vezetékre véve elvezeti őt a dermedthez. A vezetőnek azonban előre be kell jelenteni a bírónak, hogy kutyája milyen módon, milyen viselkedéssel jelzi a vad megtalálását.

e., Magatartás a kimúlt vadnál.

A kimúlt vad kikezdését a kutyának nem szabad, még csak megkísérelni sem. Nem minősíthető kikezdési kísérletnek, ha örömébe oda-oda kap a vadhoz, vagy a lőtt a sebet megnyalja. A kikezdés ott kezdődik, amikor a kutya elülső lábai ráhelyezésével belefog a vadba és így kezdi tépni.

Műkotorékvizsgák követelményei

Mi a kotorék kiképzés célja?

Az edzésnek és vizsgának célja (Az 1996. évi LV tv. 42. paragrafus (4) szerint „ Kotorékverseny csak természetes kotorékban rendezhető ” Ennek szellemében csak vizsga és gyakorlás illetve tanítás céljára használható műkotorék.), olyan ebek formálása, melyek a természetes kotorékban is a legkisebb kockázattal képesek vadászni, megfelelően elgondolt és helyesen történt begyakorlás után. Ez lehet eredeti természetes kotorékban vagy mesterséges kotorékban. A versenyben és edzésben a tacskók és terrierek vesznek részt. Vizsgán kizárólag rókát használnak, bár más országokban más dúvadat is használnak.

A vizsga leírása

A műkotorékban történő vadászatnak amennyire csak lehetséges, a természetes kotorékban történő vadászatot kell utánozni. Ennek folyamán két feltételezés lehetséges: a kotorék üres, vagy lakott. A kutyának mindkét esetet jelezni kell. Az üres kotorékban nem kell hangot adni, még hosszú és alapos keresés után sem. Lakott kotorékban amint szagot kap, ugatásával kell jelt adnia a kiásók számára.

A verseny két külön próbát foglal magába:

a., Próba üres kotorékban: (csak főfolyosón)

A bíró felszólítására, az eb a kotorék bejáratánál indítható, amelyen keresztül kell futnia és a másik nyitott végén kell kijönnie. Hangot nem kell adnia a kutyának, nincs szintidő a munkához.

b., Próba lakott kotorékban:

A lakott kotorékpróba időtartama valamennyi versenyző számára azonos (munkavizsgánál nincs időhöz kötve). A rókát két rács közé helyezik el a katlanba, amely kb. 2,5 méterrel van a bejárattól.

c., Megfontolások mindkét próbára:

A tulajdonos segítheti kutyáját a kotorékba belépni, de ezzel kiteszi magát annak, hogy pontokat veszít. Ha valamelyik eb a kotorékot háromszor elhagyja, akkor ezzel a vizsgából kizárja magát. Az éppen dolgozó kutya tulajdonosa, bármely pillanatban kérheti a folyamatban lévő próba megállítását, ám ez a kutya kizárásával jár. Ha a kutya fogott és kihozza a rókát, akkor a tulajdonos már közbe léphet. Beavatkozni tehát semmilyen módon és semmilyen körülmények között nem megengedett, csak akkor, ha a próba megállításához nyújt segítséget.

Mezei nyúl hajtás hangadással: beagle, spánielek, tacskók és terrierek részére

A vizsga célja, felderíteni a kajtató és kotorékkutyák hajtás közbeni csaholó képességét, ami elengedhetetlen a kajtató munkánál. Vagyis a kajtatás nem más, mint a vad felkutatása a vadászterületen, akár légszimattal, akár a talajon hátrahagyott szagnyomok alapján- és hangos csaholással való jelzése. Ez a képesség öröklődő, ez a felsorolt fajtáknál megtalálható. Amennyiben mégsem, úgy nem tekinthetők kajtatásra 100%-osan alkalmas vadászkutyáknak. A tenyésztés szempontjából igen fontod ez a szempont megléte vagy nemléte. A vizsgát sík, de növényzettel fedett (lucerna) terepen, bő nyúlállományú területen és kizárólag mezei nyúl nyomon kell megrendezni. Nagyon fontos, hogy a csapára állításakor a kutyák ne lássák a nyulat. A hajtás közben nem csaholó kutyákat ki kell zárni. A szemre való hajtás közben a csaholás nem bírálható és így ez nem felel meg a vizsga vagy verseny követelményeinek.

Vizsga vagy verseny rendezése

Az indulási sorrendet sorsolással kell maghatározni. Az összes kutyavezető felsorakozik egyenes vonalba, az induló hátrább helyezkedik el. A bírák a nyúl elugrását követően előrehívják a vezetőt, és a kutyát 10-20 méterre a fekvés (a hajtásban felugró nyúl) helyétől elengedik. A kutyának önállóan meg kell találnia a vackot (a fekvés helyét) és csaholva fel kell vennie a nyomot. A bíráknak joguk van ugyanazokat a kutyákat még egyszer, vagy akár többször is indítani. Ezek a kutyák az összbenyomás alapján kapnak pontot. A fedőnövényzetet és a talaj minőségét a bíráknak figyelembe kell venni.

A munka osztályzása

Elégtelen (0), megfelelő (1), jó (2), nagyon jó (3), kiváló (4). Négyes osztályzat csak olyan kutyának adható, amelyik folyamatosan csahol a csapán. Egy nyomtévesztés nem tekinthető hibának. Azok a kutyák, amelyek megszakításokkal csaholnak a csapán, nem kaphatnak négyes osztályzatot. Az ok nélkül ugató kutyákat ki kell zárni. A szimatmunkára négyes osztályzat olyan kutyáknak adható, amelyek – bizonyos távolságból – biztosan tartják a csapát. A sorozatos csapatévesztés gyenge szimatra utal, az ilyen kutyák nem kaphatnak maximális osztályzatot. Ennek a vizsgának és versenynek az az előnye, hogy nem csak vadászok és kutyáik űzhetik, hanem bárki, akinek erre a munkára alkalmas vadászkutyafajta áll rendelkezésére.

Összes pontszám 100.

50%-al már megfelelőt kap a kutya.

Összegzés 

Egy régi vadász közmondást idéznék: ,,Eb a vadász, kutya nélkül”. Ebbe minden igazság benne van, ugyanis a vadászat jól képzett kutyák nélkül elképzelhetetlen, legyen az apróvad vagy nagyvad. Átlagba a lőtt apróvadak közül a fogolynak 30%-a, a fácánnak 30%-a, a nyúlnak 15%-a megy veszendőbe. A nagyvadaknál ez a veszteség jóval súlyosasban jelentkezik. A leírtakkal az a célom, hogy a vadászokkal minél szélesebb rétegbe megismertetni a vadászkutyákat, feladatukat, vadászaton történő vezetésüket. Nem egy hivatásos vadász, vagy sportvadász nem tart vadászkutyát, lustaságból, hozzánemértésből, esetleg helyhiány miatt, ez utóbbi nem róható fel senkinek sem. De manapság már elérhető bárki számára a bevadászott, lemunkavizsgáztatott vadászkutya. Az eddig leírtakban nem törekedtem a teljességre, de a jelentősebb, fontosabb részeket érintettem, valamint a saját kutyáim kiképzése során szerzett tapasztalataimat írtam le. A vadászkutyák vadgazdálkodási és gyakorlati vadászatban történő jelentőségükre szerettem volna felhívni a figyelmet, a Welsh-terrier kutyafajtára kiélezve. Az a véleményem, hogy bármilyen vadászkutyánk is van, próbáljunk meg minél többet dolgozni (vadászni) vele, és minél univerzálisabban használni.